Üdvözöljük Ladánybene település honlapján! Ma 2017. 11. 21, kedd, Olivér napja van.

Ladánybene a nevét a Benepuszta és Jászladány nevek összekapcsolódásából kapta az 1800-as évek közepén. A terület mint puszta, a honfoglalás korában Solt fejedelem birtokát képezte, aki 922-ben I. Berengár olasz császár védelmében jelen volt Itáliában. Az egyik katonája volt „Bene vitéz” (pontos nevét nem ismerjük, egyes források Örs ölbő-ként említik), aki tettéért jutalmul kapta a fejedelemtől a pusztát. A sírját a benei pusztán az 1800-as évek elején tárták fel, ahol az ékességeivel és a lovával együtt volt eltemetve. Terület a törökdúlás idején (1599) Dimitri Zselik tímár birtokát képezte. A Rákóczi szabadságharc idején a jászságot kinőtte az ottani pásztorkodás , ezért terjeszkedni kezdtek. Folyamatosan húzódtak le a Duna-Tisza közére. Így került bérleményébe Jászladánynak és Jászberénynek Bene puszta. 1745-ben a jászok a területet jogilag is megkapták.Bene puszta felét Jászladány kapta meg. Az 1800-as évek közepétől kialakult egy önálló település, mely 1878-tól önálló, saját iskolával rendelkezett. Ladánybene a magyar királyi belügyminiszter 137968/1907. számú rendeletével alakult meg mint nagyközség 1909. január 1-től.

Az alábbiakban Ladánybene címeréről, betelepüléséről, az Árpád-kori templomromról és a település népességi adatairól tudhatsz meg többet:

CsatolmányMéret
Ladánybene község címere és annak értelmezése.pdf745.43 KB
Az Árpád-kori templomromról.pdf391.97 KB

Közérdekű adatok

Véletlenszerű kép

Falukarácsony